Már megin' kellemesen el vagyok maradva fényképek publikálásával, lévén ezek a múlt hét vasárnapján készültek. Persze mondhatnám, hogy jajj hát oly sok munka vót a bányában, de amúgy se hinne nekem senki.
Nos, múlt hétvégén a szombati (idegesítően feleslegesen) munkával eltöltött szombat másnapjáb meglátogattam a közelben elhelyezkedő Coole park nevezetességet, mely földrajzilag Galway településtől a 2. és a 3. falu között helyezkedik el. Azaz, hogy egyszerűbb legyen a képlet: 30 perces buszozás. (Mondhatnám távolsági buszozás, de másfajta asszem nincs is errefelé, csak a helybéli "Volán" járatok szelik át a .... ehh, mindegy... várost.) Sajnos brutálisan rossz idő volt a fényképezéshez, (nem, nem a francos eső, csak az iszonyatos gyér fény) így sajnos a képek nagy részét ki kellett szórnom. Legalább ez a blog nem a hossza miatt lesz unalmas....
A park egy kérítéssel elkerített erdő rész, melyet dél felől egy hatalmas tó határol. (Meglepő módon a neve Coole-lake.) Maga az erdő iszonyú tömött biomassza, már-már a képzeletbeli dzsungelre hasonlít, de természetesen az út teljes mértékben civilizáltan lapos, így az úton csak azok nem képesek zökkenő mentesen közlekedni, akiknek komoly gondjuk van a mozgáskordinációval.
A parkolótól az erdőbe vezető út vöröses törzsű fák mentén fut, melyeken levélnek még azemléke se volt.
Nos, múlt hétvégén a szombati (idegesítően feleslegesen) munkával eltöltött szombat másnapjáb meglátogattam a közelben elhelyezkedő Coole park nevezetességet, mely földrajzilag Galway településtől a 2. és a 3. falu között helyezkedik el. Azaz, hogy egyszerűbb legyen a képlet: 30 perces buszozás. (Mondhatnám távolsági buszozás, de másfajta asszem nincs is errefelé, csak a helybéli "Volán" járatok szelik át a .... ehh, mindegy... várost.) Sajnos brutálisan rossz idő volt a fényképezéshez, (nem, nem a francos eső, csak az iszonyatos gyér fény) így sajnos a képek nagy részét ki kellett szórnom. Legalább ez a blog nem a hossza miatt lesz unalmas....
A park egy kérítéssel elkerített erdő rész, melyet dél felől egy hatalmas tó határol. (Meglepő módon a neve Coole-lake.) Maga az erdő iszonyú tömött biomassza, már-már a képzeletbeli dzsungelre hasonlít, de természetesen az út teljes mértékben civilizáltan lapos, így az úton csak azok nem képesek zökkenő mentesen közlekedni, akiknek komoly gondjuk van a mozgáskordinációval.
A parkolótól az erdőbe vezető út vöröses törzsű fák mentén fut, melyeken levélnek még azemléke se volt.
Ha jól emlékszem kelet felé indultam. (Jah, tudom, télleg ennyire eseménytelen volt, hogy még ezt is leírom... Persze hozzá kell még tennem, hogy a másik irányban egy lelkes család tartott, és nem volt kedvem valahogy a sivítozó kölköket hallgatnom útközben.)
Természetesen itt a parkban is megtalálható az Ír hon talán legjellegzetesebb névjegye: a derékig érő kerítés, ami keresztbe-kasul szövi az országot.
A parkoló közelében található egy klasszikus, park, amely szinte centiméter pontosságra ki van találva, és ennek megfelelően kellőképp giccses benyomást keltett bennem. Nem is bírtam sokáig, relatíve gyorsan el is menekültem.
Hát nagyjából ennyi volt a nagy kirándulás, de nekem megérte: a buszozás, sétálgatás és miegyebekkel kellemesen elmászott a vasárnapom, anélkül, hogy Galway falvában töprengtem volna mégis milyen teendőkkel foglalhatnám le magam. Ezen a hétvégén se lesz ilyen gondom: mindkét nap sikeresen benn töltöm az intézményben a nap nagy részét. (Holnapra már megvan a délutáni program, sőt: vacsora meghívás a Főnökasszonytúl.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése